Zarándoklat Brenner János emlékére
A vasvári plébánia november 18-ra zarándoklatot hirdetett Brenner János halálának 60. évfordulója alkalmából.
Csendes őszi időben indult útnak a hívekkel megtelt autóbusz. Első állomásunk Rönökre vezetett. Az ausztriai határ közvetlen közelében az erdő közepén áll a csodálatosan újjáépített, Szent Imre tiszteletére felszentelt templom. Itt imádkoztunk, papi és szerzetesi hivatásokért, és az ifjúságért.
Következő állomás a Szentgotthárd volt. Az ország legnyugatibb városához, Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya. Itt Rimfel Ferenc plébános atya mutatta be a most felújítás alatt álló templomot. Elmondta, hogy a templom, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772). A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható. A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.” A plébános atya beszámolója után szentmisén vehettünk részt.
Innen mentünk Zsidára ahol 1957. december 15-én, a mai napig ismeretlen tettesek brutális módon meggyilkolták Brenner János rábakethelyi káplánt. A vértanú lelkipásztorról hosszú évtizedeken keresztül, a kommunista diktatúra miatt, nyilvánosan nem lehetett megemlékezni. Az emlékkápolna hivatalos elnevezése „Jó Pásztor kápolna” Itt a szentéletű pap lelki naplójából olvastunk fel részleteket. A zarándoklatunk utolsó állomása Őriszentpéter volt, ahol Varga Ottó esperes plébános atya már várt bennünket, aki bemutatta a templomot.
A román kori Szent Péter templom 1230 körül épülhetett, a gótikus bővítést pedig a XIV-XV. században kapta. Különösen figyelemre méltó a bélletes kapuzat. A belső festés XVII. századi kora barokk munka. A templom a később elbontott szentély kivételével megőrizte román jellegét. A faragott kövek stílusa a jáki iskoláéval rokonítható. A román kori freskók nagy része elpusztult, csupán a déli külső falon található néhány töredék. A hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek a XVII. században készültek. Az épület a XVI. században a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került, csak az ellenreformáció idején, 1730-ban lett ismét a katolikusoké. A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak.
Hazafele tartó utunkon rövid látogatást tettünk Gyűrki László atyánál. Bemutatta a csodálatosan gondozott templomot és templomkertet. Sok szép látnivalóval és lelkiekben gazdagodva érkeztünk haza Vasvárra. Vasváron 6 órától előadások voltak Brenner János atyáról és halálának körülményeiről, a Nagy Gáspár Kulturális Központban. Az előadók Dr. Soós Viktor Attila, történész szakértő volt egyik a másik pedig Brenner József atya, Brenner János testvére.