Ciszterci ünnepség Heiligenkreuzban Brenner József atyával
2018. augusztus 20-án Magyarország keresztény államalapítását és Szent István királyt ünnepeltük, ugyanaznap Heiligenkreuzban a rendalapító Clairvaux-i Szent Bernát főünnepe zajlott. A délelőtt 9 órakor kezdődött káptalani mise szónoka Brenner József nagyprépost, spirituális atya volt, akit Dr. Maximilian Heim Ciszterci Apát úr hívott meg erre a különleges alkalomra.
A Bécsi erdőben (Wienerwald) elhelyezkedő Heiligenkreuz az egyik legrégibb ciszterci kolostor, mely 1133-ban történt megalapítása óta folyamatosan működik. A ciszterci szerzetesrend akkoriban a bencés szerzetesség új és életerős reformmozgalmaként jött létre. Maga a „ciszterci” név az 1098-ban Dijon mellett alapított első kolostor „Cistercium”, franciául „Citeaux” nevéből ered. A ciszterciek Szent Benedeket (+547) és Szent Bernátot (+1153) lelki atyjukként tisztelik. A Heiligenkreuzi Apátság manapság a világ egyik legnagyobb középkori kolostor-együttesének számít. A gregorián énekkincs ápolása ma is kiemelt feladata a heiligenkreuzi szerzeteseknek.
A XII. –XIII. századi román – gótikus apátsági templom szerény magasztosságával is jelzi, hogy szent helyen járunk: az Isten dicsőítésének helyén. A liturgiát Istennel egyesülve és őszinte hódolattal ünneplik a szerzetesek, napjainkban közel százan, köztük számos fiatalember.
Brenner atya prédikációjában családjuk és a ciszterci rend közti kapcsolatról szólt és részletezte, hogyan lett Boldog Brenner János Anasztáz ciszterci rendi tag Zircen. Első ciszterci élmények Pécsett indukálódtak, miután a család az 1940-es években Szombathelyről Pécsre költözött az édesapa hivatali áthelyezése miatt. Először a legidősebb fiú, László tanult a Ciszterci Gimnáziumban és a rendbe lépésekor Tóbiás nevet kapta. Az igazgató, Kühn Szaniszló is egy szombathelyi családból származott, ismerte a Brenner famíliát. A második Brenner fiú, János, aztán József is ebben a gimnáziumban tanult. Egyre több atyával tartottak baráti kapcsolatot. József atya visszaemlékezésében érzékeltette a cisztergimnázium atmoszféráját, az egyes rendtagokkal való kapcsolatukat. A háború vége felé a család először Ausztriába került, majd ismét vissza Pécsre. Szemináriumi tanulmányaikat végül mindhárman Győrben fejezték be. Nehéz történelmi időszakot éltek meg, míg 1946-ban visszakerültek Szombathelyre, a család ősi fészkébe. A rákövetkező évek további egyházüldözést, a katolikus iskolák bezárását, a szemináriumok és szerzetesi rendek feloszlatását hozták. Tóbiás és Anasztáz testvérei kitartottak, követték és élték elköteleződésük ideálját. Többször idézett József atya János testvére naplójából, melyek mindenben igazolták rendíthetetlen elhatározását és kitartását, életfelfogását. Vértanúságában a hősies fokon gyakorolt Isten szeretet, az Eucharisztia élete árán való védelmének, és a tiszta papi élet példáját adta.
Heiligenkreuzban a ciszterci rend szentjeként tisztelik Brenner Jánost és kiemelt érdeklődéssel kísérték figyelemmel oltárra emelését is, a május 1-én történt ünnepségen személyesen részvétellel.
Még ugyanezen ünnepi misében egy új kolostor, priorátus alapítását (Neuzelle, Németország) tették közzé, és az ide kiválasztott 4 szerzetes küldetését erősítette meg a közösség, többek között a heiligenkreuzi kolostorban őrzött Szent Kereszt ereklye által is (1188-ban V. Lipót herceg ajándékozta a kolostornak). Egyébként a Heiligenkreuzi Apátság már létrejötte óta számos kolostort alapított. A Szombathelyi Egyházmegye vonatkozásában érdekes, hogy a III. Béla király által 1183-ban alapított Szentgotthárdi Ciszter Apátságot is közel 3 évszázad után a ciszterci rend visszaszerezte, illetve tulajdona lett. E tényről az 1734-ben kelt VI. (III.) Károly német-római császár, magyar és cseh király adománylevele tanúskodik: A Szentgotthárdi Ciszter Apátság visszaállításáról a Heiligenkreuzi Ciszter Apátsággal történő egyesítésről. A szentgotthárdi apátot a heiligenkreuzi apátság konventje választotta meg és a két apátság közösen is gazdálkodott. A jelenlegi apát úr, Dr. Maximilian Heim is felemlegette ezt a történelmi kapcsolatot és büszkeséggel mutatta az adománylevél német, angol és szlovén nyelvre lefordított díszes kiadású könyvét, mely 2016-ban jelent meg Szentgotthárd Város Önkormányzatával közreműködésben.
Még egy ünnepi esemény részesei is voltunk előző napon, augusztus 19-én, vasárnap: négy diakónust szentelt fel Várszegi Asztrik püspök-apát úr ünnepi szertartással. A Pannonhalmai Apátság, a bencések és ciszterciek között hagyományosan jó a kapcsolat. A szerzetesek a vendégekkel és látogatókkal szemben nagyon nyíltak, baráti kapcsolatra törekszenek azokkal az emberekkel, akik a csendet és az Istennel való kapcsolatot keresik.