Brenner János életrajza - Család, tanulmányok – 3. rész
Brenner János Szentgotthárdra érkezésének 70. évfordulójához kapcsolódva felidézzük Brenner János életét és személyiségét. Soós Viktor Attila a Brenner családról osztotta meg gondolatait.
Brenner László 1948. augusztus 29-én öltötte fel a ciszterci novíciusok fehér ruháját, és ezzel együtt a Tóbiás nevet kapta rendi nevének. Mivel Brenner János nem kívánta az államosított szombathelyi gimnáziumban folytatni tanulmányait, Zircre ment, ahol szintén államosították a ciszterci gimnáziumot, de Endrédy Vendel ciszterci apát a helyi monostorban megnyitotta a gimnázium négy felső osztályát, ahol az elbocsátott szerzetes tanárok tanítottak. Mivel az iskola hivatalosan nem működhetett, így a bizonyítványt és az érettségit államilag nem ismerték el. Ezzel Brenner János – már 17 évesen – azt is felvállalta, hogy az állami hatóságok által elismert iskolai bizonyítvánnyal nem rendelkezik majd. Ebből is látszik, már ekkor tudta, hogy csak és kizárólag egyházi szolgálatot akar teljesíteni, teljesen elképzelhetetlen volt számára, hogy világi munkakörben dolgozzon. Endrédy Vendel apát és a rend vezetése a hivatások megmentése és ápolása céljából hozta létre ezt a rendi-teológiai előkészítő iskolát, a világi oblátusok intézményét. Ezzel az volt a szándéka, hogy az általános iskolát végzett, a ciszterci szerzetes-papi életre hivatást érző ifjakat erkölcsi és lelki szempontból megérlelje. Az oblátusok a monostorban éltek, de elkülönítve a többi szerzetestől.
Az 1950-es esztendő nyara az élet-halál harcról, a túlélésről szólt a Katolikus Egyház részéről, hiszen a Magyar Dolgozók Pártja vezetősége elrendelte a több mint tizenegyezer női és férfi szerzetes házi őrizetbe helyezését és június elejétől fogva előbb rajtaütés szerűen, később előre jelezve szállták meg a kolostorokat, minimális csomaggal teherautóra rakták a szerzeteseket és különböző rendházakba vitték őket, ahol összezsúfolva, teljes bizonytalanságban tartották őket. A Püspöki Karral folytatott tárgyalások után 1950. szeptember 7-én meghozták és kihirdették a 34. törvényerejű rendeletet, amely megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét.