Brenner János életrajza - Család, tanulmányok – 5. rész
Brenner János Szentgotthárdra érkezésének 70. évfordulójához kapcsolódva felidézzük Brenner János életét és személyiségét. Soós Viktor Attila a Brenner családról osztotta meg gondolatait.
A szemináriumok nagy részét 1952 júniusában feloszlatták, köztük a szombathelyit is. Brenner Jánost – szombathelyi kispaptársaival együtt – 1952. szeptember 13-án felvették a Győri Szemináriumba. Győrben három egyházmegye – a győri, a pécsi és a szombathelyi – kispapjai tanultak. A három Brenner testvér az 1952/53-as tanévben itt készült a papi szolgálatra. László ekkor ötöd-, János harmad-, József pedig elsőéves kispap volt. Az édesapjuk Brenner József – a legnehezebb, a legkegyetlenebb sztálinista időben is nagy örömmel fogadta fiai hivatását, ami megpróbáltatást jelentett az egész családnak. A munkahelyén szóvá tették neki: miért engedi, hogy két fia papnak tanuljon. Erre mosolyogva kijavította, hogy nem kettő, hanem már három fia készül a papságra.
Brenner Jánost az elöljárók a negyedik év elején az elsőévesek duktorává nevezték ki, ő segítette, vezette be őket a szemináriumi életbe. Testvéries, segítőkész magatartása miatt társai igen kedvelték. A szombathelyi Székesegyházban 1954. június 20-án szubdiakónussá, december 12-én diakónussá szentelte kispaptársaival – Nagy László, Seregély István és Szlávik Andor – együtt Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök. A pappá szentelésre szintén a szombathelyi Székesegyházban került sor 1955. június 19én. János atya a szombathelyi Szent Norbert lelkészség templomában mutatta be újmiséjét június 26-án, ahol bátyja, László már papként, öccse, József szeminaristaként asszisztált. A Brenner család másik két pap tagja, – Dr. Szabó Miklós és Szigetváry Géza– is részt vettek az újmisén. A szentbeszédet Winkler József teológiai tanár mondta. János atya primíciás jelmondata a következő volt: „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik.”
Megjelent az Emberhalász magazin 2009/12. számában